Az energetikai tanúsítványról ....

2012 JANUÁR 1.-TŐL AZ INGATLANOK ENERGIA TANUSÍTVÁNYA, A  ZÖLDKÁRTYA  KÖTELEZŐ

A rendelet alkalmazási köre:

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;

d) a hitéleti rendeltetésű épületre;

e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;

f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;

g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;

h) a műhely rendeltetésű épületre;

i) a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó

a) új épület építése;

b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)

ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

bb) egy évet meghaladó bérbeadása;

c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Szakvélemény:

“Kell  energia-tanúsítvány, az 50 nm, alapterületnél kisebb lakások esetén is,  az a jogszabály szerint csak az 50 nm alatti felépítménynél kerülhető el, de itt lakásról van szó, ahol nincs ilyen min. méret meghatározva, ad absurdum 26 nm-es lakásnál is szükséges  – eladás vagy bérbeadás eset.”

dr. Nagy Zoltán ügyvéd.

A tanúsítványt az a felsőfokú végzettségű személy készítheti el, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezési, vagy építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal és letette az energetikai vizsgát is.     A tanúsítvány elkészítéséért legfeljebb 2 óra munkadíj számítható fel, az óradíj maximum 5.500 forint lehet, emellett költségtérítés is felszámítható.

A 10 évig érvényes tanúsítvány végső formája egy olyan besorolási “matrica”, amilyen a háztartási gépek oldalán is megtalálható.

Az A+ nyíl a legrövidebb, míg az I nyíl a leghosszabb, a C-besorolás jelenti azt, hogy az épület megfelel a jelenlegi követelményeknek (ha változik a jogszabály, újra kell készíttetni a tanúsítványt). Az A+ besorolásnál az alapkövetelmény szerinti energiafogyasztás 55 százalékát használja az épület, míg a legrosszabb I kategóriánál 341 százalékos – vagy annál is nagyobb – a többlet. Ha a ház besorolása rosszabb a C-kategóriánál, akkor a minősítést végzőnek javaslatot kell tennie az energiacsökkentés módjára.

forrás: https://www.fn.

A tanúsítvány hiányának jelenlegi jogkövetkezményei:

1/ A szabálysértési eljárás,  mely  feljelentésre indul.

2./ Ha a tanúsítvány hiánya miatt a vevő a későbbiekben az  eladó un. kellékszavatossági kötelezettsége  körében az ingatlan szerződéses értékét befolyásoló hibát talál, vagy meg sem vette volna az ingatlant, akkor jön a polgári per.  Mivel   a tanúsítványból olyan információkhoz juthatott volna, amiknek birtokában nem, vagy alacsonyabb áron vásárolt volna.

forrás. dr.   Stefanik Katalin MIÉSZ

Mennyivel több az audit a tanúsításnál és mikor érdemes foglalkozni vele?

Az energetikai tanúsítás során egy „pillanatfelvétel” készül az épületről, önálló rendeltetési egységről, melynek eredményeként a Megrendelő kézhez kapja az energetikai tanúsítványt és egy rövid szakvéleményt az épület energetikai fejlesztésének lehetőségeiről. Mindezt a 7/2006. TNM rendelet előírásai szerint, vagyis a konkrét felhasználó konkrét szokásainak figyelmen kívül hagyásával.

Ezzel szemben egy audit során a Megrendelő lényegesen több bemeneti információval kell szolgáljon. Az auditornak meg kell ismernie az audit tárgyára vonatkozó és a használatra, valamint az esetleges technológiára vonatkozó minden releváns információt. Ezt követően pedig olyan elemzés születik, amely megmutatja, hogy a konkrét épület és felhasználói szokások, igények esetében milyen energetikai beruházási lehetőségek jönnek szóba.

Az audit rangsorolja ezeket a lehetőségeket műszaki és gazdaságossági tulajdonságaik alapján, a Megrendelő által megadott szempontokat figyelembe véve.

Az épületenergetikai tanúsítvánnyal kapcsolatos szabályozás törvényi szinten módosul 2012. június 1.-i hatállyal az alábbiak szerint a Lakás-és helyiség gazdálkodásról szóló 1997.évi LXXXVIII. törvényben:

11/A. §8(1) A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni.

(2) Az új bérlő a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával ismeri el az energiahatékonysági tanúsítvány (1) bekezdés szerinti

a) bemutatását annak megtekintésekor,

b) átvételét a szerződés megkötésekor.

(3) Ha a bérbeadásra kínálás médiában megjelenő kereskedelmi közlemény alapján történik, a bérbeadónak gondoskodnia kell a rendelkezésre álló energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutató kereskedelmi közleményben történő közzétételéről is.

Energiatanúsítvány 2013.

A kormány január 1-től szigorította az épületek energiatanúsítványának szabályait – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft.

Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítás követelményeit – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. Így szavaik szerint jövő januártól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbeadásánál is kell “lakcímkét” készíteni .Az eddigi ezer négyzetméter után mostantól már 500 négyzetméter feletti hatósági rendeltetésű állami tulajdonú közhasználatú épületek esetében is szükséges az irat. Ha van tanúsítvány, a besorolást meg kell jelölni az eladási, kiadási hirdetésben.